A 40. Magyar Filmszemlén viszont bebizonyosodott: a magyar sci-fi felnőtt éveibe lépett. Vranik Roland az Adással nemcsak bebizonyította, hogy formai értelemben határozott szerzői filmes elképzelései vannak, de egy olyan történetet kerekített, amely a hatvanas évek modernista eszközeit egy olyan kontextusba helyezi, amely több, mint puszta megidézése a nagy elődöknek: továbbgondolása, új köntösbe öltöztetése a nagy hagyományokkal bíró lassú beállításos filmnyelvnek. Az Adással karöltve, de homlokegyenest más eszközökkel operálva legitimálta véglegesen a magyar sci-fit Pater Sparrow elsőfilmje, az 1.

Nemcsak azért mérföldkő ez az alkotás, mert – az Adás letisztult, üres képeivel ellentétben – páratlan, a magyar filmben nem megszokott vizualitással rendelkezik, hanem mert olyan kegyetlenül aktuális, egyetemes (lehet inkább a globális szó illene ide) problémára reflektál, amely egyszerre a filozófia klasszikus kérdéseit is megidézi. Szemkápráztató, de nem öncélú, up-to-date, de örökérvényű is egyúttal.

Van ugyanis egy, ritkaságairól Európa-szerte híres könyvesbolt, ahonnan egy este eltűnik az összes kötet és helyükre az 1 címet viselő kisebb enciklopédia kerül, amely számokban ismerteti az emberiség egy percét. Ebből kiderül, például hány férj csalja meg a feleségét vagy hány csecsemő hal meg a világon hatvan másodperc alatt. Pontos statisztika és a legszörnyűbb látlelet a Föld lakosságáról. Senki nem tudja, hogy kerültek a könyvek a boltba, pedig négyen is ott tartózkodtak a „bűncselekmény” időpontjában. Pitch különleges ügynök feladata, hogy megoldja a rejtélyt, aki a gyanúsítottakat a Valóságvédelmi Hivatalba rendeli, ahol kihallgatások sorozatának vetik őket alá.

Az alapszituáció azonnal két műfajra is reflektál, de a sci-fi és krimi elemekből összegyúrt történet idővel teljesen háttérbe szorul, hogy helyet kapjon az 1 igazi gondolatisága. A cselekményt folyamatosan archív felvételekből álló montázsszekvenciák szakítják meg, amelyek úgyszint az emberiségről tudósítanak, csak a híradókban, egyenes adásban. A könyvben koncentrált felfoghatatlan tudásmennyiségnek csak a keresztmetszetét adhatják az éhínséget, természeti katasztrófákat megörökítő anyagok, ez a szűrő viszont nagyon is jót tesz a főműsoridőben a tévé előtt üldögélő nézőknek: akik olvassák ugyanis az 1 című könyvet (és esznek az ismeretlen eredetű körtékből, mint a tudás bűnös fájának almájából), mind beleőrülnek a feldolgozhatatlan információ-áradatba: ennyit senki sem akar tudni az emberiségről – pedig ez csak egy perc.

A folyamatosan felfüggesztett narratív szálnak van egy sokkal fontosabb funkciója is. Azt a tömény tudásanyagot, amit az emberi elme nem bír el, a film szövete sem fogja, ezáltal a fokozatosan megőrülő főszereplők mellett az alkotás kerete is egyre jobban szétesik. A forma nem bírja el a tartalmat, túl sok neki, így a cselekmény menthetetlenül felszámolódik, de ez a dekonstrukció a rendező részéről tudatos és megtervezett. Nem az az igazi rejtély, hogy kerültek a könyvek a boltba, hanem hogy mit tudunk kezdeni azzal az egyre növekvő információhalmazzal, ami körülvesz minket. A tudás itt korántsem a bölcsesség felé vezető út, hanem az őrület maga.

A médiakritikát a film rendkívül árnyaltan fogalmazza meg. Érvek szólnak a tájékozottság mellett és ellen is. Az ideológiák, szempontok és vélemények milliói által széttöredezett világot egy maghatározott keret közé kell-e szorítani, hogy átlátható és felfogható legyen, vagy teret kell engedni a szólásszabadság nevében minden gondolatnak, abba viszont mindenki beleőrül, ha megpróbálja megérteni. A világrekordok és tőzsdeárfolyamok által számokba fojtott világ visszatérhet-e az 1 puritanizmusához, redukálható-e a világ egy osztatlan igazságra? Mert mi a valóság, hogy védelmére hivatalt kell létrehozni? Mi az az egy nézőpont ahonnan a világ minden szeglete látható? Az egyik szereplő szerint a valóság a szubjektivitásban rejlik. Akkor hatmilliárd valóság létezik? De hát egy bolygón élünk… A megismerhetőség kérdésével visszajutunk Neo piros és kék kapszuláihoz, vagy egyenesen Platón barlangjának bejáratához.

   Emellett a töredezettség egy globális, művészethez szorosan kapcsolódó problémára is rávilágít. Mivel a huszadik század második felére eltűntek, felbomlottak azok az egységes irányzatok, amelyek több száz éven keresztül meghatározták, stílusok közé terelték az alkotók gondolkodásmódját, ezért manapság csakis mikronarratívákat érdemes használni. Az 1 története a szétesés története, vagyis már a formában benne rejlik a film végkicsengése. Éppen azáltal esik szét halmaz, amiért össze akarjuk fogni, az egységesség nem bírja el önmagát, túl sokat markol, szétfeszíti belülről a felhalmozott (túlhalmozott?) anyag. Ez a posztmodern gondolkodásmód rányomja a bélyegét a filmre, amely így a kortárs mozgóképes világ megváltozott helyzetére is reflektál, de annak speciális eszközeinek a használatával.

Másrészről az egyszerre lepusztult, de high-tech közeg nem csak a retro sci-fi világát idézi meg, de el is helyez a térben: bizony a kelet-európai rögvalóságból rugaszkodunk el - lehetőleg minél messzebb. És ha ebbe komolyabban belegondolunk, mindjárt feltárulkozik egy olyan aspektus, amely pikáns mellékízt ad annak a ténynek, hogy az 1, mint sci-fi a posztszocialista tömb szülöttje. Hiszen ki tudná jobban mi a sematizmus, ha nem az itt élők? Az 1pártrendszerek örökségével nagyon is világossá válik, hogy kapcsolódik össze a rozsdás vaságy az álomleolvasó fejpánttal. A Valóságvédelmi Hivatalban játszódó jelenetek közt nincs olyan beállítás, amelyben ne lenne némi anakronizmus. Egy-egy belógó kopott radiátor vagy ronda műanyag szék azonnal útbaigazít, honnan is származik az az ideológia (=valóság) amit annyira védelmezni kell.

A 40. Magyar Filmszemlén megkezdett sorozat határozott felütése remélhetőleg kitart még jó pár évig: az Adásra és az 1-re jellemző tartalmi-formai egység és egyetemes gondolkodásmód olyan markáns jegyekből építkezik, amelyet a 2010-es szemlén debütáló Sorsvonalak is talán képes lesz felmutatni, és így e három sci-fi reprezentálhatná azt a komoly alapot, amelyekre minden elkötelezett fiatal S-F filmes hivatkozhat. 1ségben az erő.